urantia.world » SZEMINÁRIUM sz. 15

SZEMINÁRIUM sz. 15

A HALADÁS ISTENI IGAZGATÁSA

AZ EMBERTŐL A BOLYGÓSZINTRE

Moussa Ndiaye

Miután abban a megtiszteltetésben és kiváltságban részesült, hogy követhette Moussa szemináriumait, az volt a vágya, hogy munkáját terjesztik, és minél többen kövessék tanítását, hogy visszaadják azt !

Kapcsolatba lépni :

Az URANTIA Alapítvány : Kezdőlap : Az Urantia könyv

AZ EMBER ELŐRELŐDÉSÉNEK ISTENI IGAZGATÁSA BOLYGÓ SZINTEN.

Már elemeztük az emberi fejlődést a magzati szintről az ember kozmikus tudatának szintjére. És tudtuk, hogy a szakaszok tökéletesen világosak és világosak, és követik egymást az Isteni Bölcsesség által előre meghatározott időrendben. Az ember nem zárhatja rövidre a szakaszokat, nem tudja kihagyni, és nem égetheti el. Fontos, hogy erre a folyamatra reflektáljunk úgy, hogy az emberi természet 2 aspektusát próbáljuk fejleszteni : a belső lényünket, amely a tudaton és a személyiségen alapszik, és a társadalmi lényünket, amely a környezeten és lakókörnyezeten alapul. Az ember a fejlődés, a növekedés és a javulás két áramlatának van kitéve : az egyik a benne megajándékozott Isten immanenciájával, a másik a társadalmi kerettel kapcsolatban működik. Ezeket harmonikusan kell egyesítenie a progresszív isteni bölcsesség révén. Emlékezz az isteni bölcsesség és kinyilatkoztatás alkalmazására. Megjegyezzük továbbá, hogy mind a társadalmi oldal, mind az ontológiai oldal emberi szinten folyamatosan fejlődik és átalakul. A társadalmi evolúció mindig olyan civilizációs kereteket alakít ki, ahol az erkölcs és az etika a magasabb értékek kifejezésére készteti az embert. Isten folyamatos kiáradása az emberben imádatot és a tökéletesítő bölcsesség kultuszát fejleszti ki. Ez a két możgás, a társadalmi evolúció és a spirituális haladás, az emberben a Legfelsőbb Isten teljes megjelenését fejleszti ki, és spirituális beteljesülése felé irányítja őt minden olyan környezetben, ahol létezik és él. Nyilvánvalóan nagyon világos, hogy az ember társadalmi életkeretének funkcionális felfogását (társadalmi evolúcióját), valamint a szellemi értékek e kereteken belüli egyre szélesebb körű terjeszkedését Isten szervezte, rendelte, eleve meghatározta. Ember aligha tervezhette, mert még nem létezett. Ennek az Isten által akart és tervezett egésznek azonban lehetővé kell tennie az ember számára, hogy megtapasztalja a felsőbbrendűség teljességét, bárhol is találja magát a térben. Ez természetesen arra késztet bennünket, hogy elgondolkozzunk a bolygó-föld és lakóinak előrehaladási tervén a felsőbbrendűség állapota felé, vagy az isteni fénybe és életbe való integrálódása felé, ami nem a kiindulópontja sem a földnek, sem az embernek a földön. . Emlékezzünk arra, hogy az ember átmenete a magzati szintről a A kozmikus tudat a hétszeres modul alatt fejlődött ki. Ne tévesszük szem elől azt a tényt, hogy a következő fejlődésben a kozmikus tudatú embertől az Istennel egybeolvadt emberig 7 sorozata van gondolatának kozmikus átalakulásának. Nyilvánvaló, hogy mindezek kibontakozását a Föld bolygón (vagy hasonló helyeken) előre látta a Progresszív Isteni Bölcsesség. Tisztában vagyunk azzal, hogy az embernek a Legfelsőbbbe való teljes kiterjedése a Földön szükségszerűen magával a bolygó hétszeres fejlődésével kell, hogy járjon, összhangban az embrionális szakasz emberi evolúciójával (7. kozmikus szint, amely a Föld primitív állapotának felel meg) bolygó) az Igazítóval való egyesülés szintjéig. A Föld bolygó a felsőbbrendűség 7 jellemzésén keresztül fejlődik, amelyek viszont megfelelhetnek :

1. A bolygó primitív állapota,

2. A társadalom állapota,

3. A testvériség állapota,

4. A spiritualizált ész állapota,

5. Isten tudatának szintje,

6. Az Istennel való kapcsolat jelentős bővülésének szintje,

7. Az istenséggel való hiteles azonosulás szintje.

Arra következtethetünk, hogy a bolygó fejlődési terve, az ember fejlődésének és növekedésének terve, valamint a Legfelsőbb Isten alapvető magatartása, amely mindezeket a możgásokat koordinálja, az Isten által előre elrendelt isteni bölcsesség igazgatását követeli meg. Ez azt feltételezi, hogy irányában, haladó magatartásában, stratégiájában és tervében más látható vagy láthatatlan lények megvalósítására és tökéletesítésére irányul, hogy felügyelje az embereket, és vezesse őket az emberi lét felsőbbrendűsége, a bolygói tökéletességük felé.

Az ember a földi létezését olyan állapotban kezdi, amely közelebb áll az állathoz, mint az erkölcsös emberhez. Könnyen belátható, hogy az ember gondolkodásának ez az evolúciós időszaka, az állati állapottól az intellektuális állapotig lassú és hosszú lehetett. Primitív állapotában akár a biológiai lebomlás óriási kockázatát is tapasztalhatta. Az ember magára van hagyva, a természet pedig nem Aligha tart fenn nagy barátságot. A régészeti, paleontológiai, antropológiai és őstörténeti emberi kutatások kimutatták, hogy vad harcos. Élete mindig is veszélyben forgott a vadon élő állatokkal való együttélés miatt. Gyakorlatilag erdei környezetben élt gyűjtögetéssel. A civilizáció hajnala hosszú és nehéz volt az emberi faj számára. A Föld bolygó ebben az időszakban folytatta geológiai átalakulását. Az emberi faj, kilépve ebből a hosszú időszakból, kellőképpen megfizetett biológiai alkalmazkodásáért a gyengébb és alkalmatlan törzsek kiiktatásával, de a biztonság iránti igény nagyon kifejezett ízlésével is. A fentebb idézett szociológiai, antropológiai és egyéb kutatások leírták annak a férfinak a sémáját, akinek a feltörekvő gondolata először találkozott a család fogalmával : egy teljesen eltartott gyermek, akit az anyai gyengédség véd, de egy nő és egy gyermek, akit a férfiszánalom véd. Vagy a vadon élő állatokkal szembeni együttérzés. Úgy tűnik, az emberi gondolkodás civilizáló mozgalma ezzel a folyamattal kezdődött.

A föld geológiai jelenségei egy isteni tervnek megfelelően minden bizonnyal a föld alatt vitték ki az embert az erdőből, hogy egy szavanna környezetbe telepítsék, ahol a vadászat, a halászat és a tenyésztés új életkörnyezetbe vezette be. Elképzelhetjük, hogyan finomodott ott a gondolkodása, és hogyan kezdte megérteni, hogy az életet az intelligenciának kell alávetni. A gondolat kezdi megérteni uralmát e fizikai keret felett. A Föld lakossága nőtt, és az élelem iránti igény a családokat kettészakította, és kis csoportokba küldte őket, hogy távolabb telepedjenek le egymástól. A biztonság igényével megjelenik a klán szociális szelleme. Utat fog adni a törzsnek. A társadalom felé vezető hosszú séta nagyon aktívvá vált. Megjelent a Társadalomember, kilépve az Erdőemberből.

A társadalmi életnek ebből a szakaszából az isteni igazgatás megtalálta a helyét a földön és az emberek fejlődésében. Az embernek akkoriban volt egy pszichológiai mentalitása is, amely hosszú és fájdalmas tapasztalatok során megtanulta a nyugodt, de virágzó és jobb élet szükségességét. A nevelés és az emberi gondolkodás ráébredése a társadalmi szerveződés szükségességére és szükségességére nagyon is elfogadhatóvá vált az ember végső soron erkölcsi természete számára. A főnök, az oktatás és a testvériség fogalma a nemzet fogalma felé taszította a törzseket. Az értékvallás és az értékek képviselőinek tiszteletben tartásának kultuszok megjelenése az embert bevonta egy evolúciós vallási folyamatba, amely egyre inkább beépítette benne a kutatást. Traduction de texte

Détecter la langue

Français

Anglais

Hongrois

Anglais

Allemand

Texte de départ

et la compréhension d’un chef général de la terre et de l’homme : un dieu de moins en moins anthropologique, de plus en plus moral et spirituel. Le passage du culte d’un dieu anthropomorphique à un dieu conceptuel marquait de plus en plus la pensée humaine et la notion d’un Dieu unique émergeait dans le cœur des hommes. L’homme semblait atteindre le besoin de vivre un Dieu moral et paternel, et Dieu en même temps éprouvait le besoin de révéler son amour et sa paternité aux hommes. L’installation d’une administration divine sur la terre devenait nécessaire et acceptable par les deux, l’homme et Dieu.

Revenons au 1er séminaire et reconsidérons les 7 étapes de la foi humaine :

1. L’unification de la nature humaine et divine globalement appelée filiation avec Dieu nécessite sur la terre des éducateurs supra humains pour inciter la pensée humaine par éducation et par expérience à envisager et à connaître ce Dieu moral auquel il est capable de penser actuellement.

2. La relation qualitative et spécifique de cette influence divine en l’homme – la vérité – nous suggère également l’action plus approfondie d’éducateurs supra humains ou d’autres qui succèdent aux précédents pour pousser l’homme vers l’expérience de détection de sa relation intime avec Dieu, un courant de lumière qui l’éclaire directement sur la spécificité de sa relation personnelle avec Dieu.

Le travail d’éducation spirituelle de l’homme sur la planète terre nécessite un cadre social qui permet l’acquisition de ces qualités divines car les qualités et les valeurs ne peuvent s’acquérir que par une double expérience de relation avec leur source mais aussi de finalité par rapport à l’environnement qui fixe ces qualités-valeurs dans le caractère humain. Le progrès et la croissance spirituelle chez l’homme exige un cadre humain et social de fraternité. L’épanouissement spirituel de l’homme se déroule dans sa contrepartie d’épanouissement moral et éthique d’une société où vit l’homme. Il est tout aussi nécessaire d’imaginer que les intervenants dans cette progression de l’homme doivent savoir aussi bien manier les courants de l’évolution sociale que les effusions spirituelles de Dieu en l’homme. Encore une fois ces éducateurs sont nécessairement supra humains. Ce double cadre de morale éthique et de spiritualité présenté à l’homme en fait et en vérité permet à celui-ci de disposer d’un cadre mental de choix et d’expérience. Il apparaît de plus en plus évident que la

Revenons au 1er séminaire et reconsidérons les 7 étapes de la foi humaine :

Le travail d’éducation spirituelle de l’homme sur la planète terre nécessite un cadre social qui permet l’acquisition de ces qualités divines, car les qualités et les valeurs ne peuvent s’acquérir que par une double expérience de relation avec leur source, mais aussi de finalité par rapport à l’environnement qui fixe ces qualités-valeurs dans le caractère humain. Le progrès et la croissance spirituelle chez l’homme exige un cadre humain et social de fraternité. L’épanouissement spirituel de l’homme se déroule dans sa contrepartie d’épanouissement moral et éthique d’une société où vit l’homme. Il est tout aussi nécessaire d’imaginer que les intervenants dans cette progression de l’homme doivent savoir aussi bien manier les courants de l’évolution sociale que les effusions spirituelles de Dieu en l’homme. Encore une fois, ces éducateurs sont nécessairement supra humains. Ce double cadre de morale, éthique et de spiritualité présenté à l’homme en fait et en vérité permet à celui-ci de disposer d’un cadre mental de choix et d’expérience. Il apparaît de plus en plus évident que la

2,465 / 5,000

Résultats de la traduction

Résultat de la traduction

És a föld és az ember általános vezetőjének megértése : egyre kevésbé antropológiai, egyre inkább erkölcsi és spirituális isten. Az antropomorf isten kultuszáról a fogalmi istenre való átmenet egyre inkább rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra, és az egyetlen Isten fogalma megjelent az emberek szívében. Úgy tűnt, hogy az ember szükségét érezte, hogy megtapasztalja az erkölcsös és atyai Istent, és Isten ugyanakkor úgy érezte, hogy szeretetét és apaságát fel kell fednie az embereknek. Az isteni igazgatás beiktatása a földön szükségessé és elfogadhatóvá vált mind ember, mind Isten számára.

Térjünk vissza az 1. Szemináriumhoz, és gondoljuk át újra az emberi hit 7 szakaszát :

1. Az emberi és isteni természet egyesítése, amelyet általában Istennel való rokonságnak neveznek, megkívánja a földi emberfeletti pedagógusokat, hogy oktatáson és tapasztalaton keresztül ösztönözzék az emberi gondolkodást, hogy figyelembe vegyék és megismerjék ezt az erkölcsös Istent, akiről jelenleg képes gondolkodni.

2. Ennek az isteni befolyásnak az emberben való minőségi és specifikus kapcsolata – az igazság – egyben az emberfeletti oktatók vagy mások, elődeik utódai elmélyültebb cselekvését is sugallja, hogy az embert az Istennel való bensőséges kapcsolatának észlelésének élménye felé tereljék. , egy fényáram, amely közvetlenül rávilágít Istennel való személyes kapcsolatának sajátosságaira.

Az ember spirituális nevelésének munkája a Földön olyan társadalmi keretet igényel, amely lehetővé teszi ezen isteni tulajdonságok elsajátítását, mivel a tulajdonságokat és értékeket csak a forrásukkal való kapcsolat kettős megtapasztalása révén lehet megszerezni, de a környezettel kapcsolatos célt is. Ami ezeket a tulajdonságokat-értékeket rögzíti az emberi jellemben. Az ember fejlődéséhez és szellemi növekedéséhez a testvériség emberi és társadalmi keretére van szükség. Az ember szellemi fejlődése egy olyan társadalom erkölcsi és etikai fejlődésének megfelelője, amelyben az ember él. Ugyanilyen szükséges elképzelni, hogy azoknak, akik részt vesznek az ember fejlődésében, tudniuk kell kezelni a társadalmi fejlődés áramlatait, valamint Isten szellemi kiáradásait az emberben. Ezek a pedagógusok ismét szükségszerűen emberfelettiek. Az etikai erkölcsnek és a spiritualitásnak ez a kettős kerete, amelyet valójában és valójában az ember elé tárnak, lehetővé teszi számára, hogy a választás és a tapasztalat mentális keretét kapja. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a bolygót, mint az embert, és ezek kölcsönös koherenciájának funkcióját csak Isten tervezheti meg. Annak az emberi civilizációnak, amelyet itt a társadalmi evolúció és az isteni kiáradás eredményeként fogunk fel, nem lehet más szerzője, mint magának Istennek. A mai embernek és az emberi nemzeteknek nagy hasznára válna, ha hagynák magukat emberi ügyeik intézésében az idő és a tér Istenétől, a Legfelsőbb Istentől ihletni.

3. Ennek az igazságnak a jelentős kifejezése – Isten és az emberek szeretete. Nyilvánvaló, hogy a Föld bolygón az emberi tökéletesedés előző időszakát követő élet létrehozza az istenszeretet vagy az isteni atyaság uralmát és az emberen belüli szeretet vagy az isteni testvériség uralmát. Amikor az élet ilyen légköre betölti az egész földet, az emberek olyan életlégkört hoznak létre ott, amelyet paradicsominak neveznének. A jelenlegi emberiség ebbe a még utópisztikus időszak felé halad. Természetesen az egyes emberek elérték a történelem során, de a bolygó és a globális közösség egyre inkább a civilizáció e jeles korszaka felé halad. A társadalmi evolúciónak és az emberi spiritualizációnak is van még tennivalója, annak ellenére, hogy ennek szükségességét jelenleg a férfiak érzik.

4. Ezután következik az Isten és a lények iránti szeretet fokozatos kiterjesztése az univerzalitás szintjeire, vagyis bolygón kívülire. Tudjuk, hogy az emberi hit a végtelen Isten és a véges ember minőségi tapasztalati és gyakorlati kapcsolata. Ez biztosítja az ember működési lehetőségeit a származási bolygóján túl, de a növekedés minden jövőbeli lehetőségének telepítését is, vagyis mindezen jövőbeli fejlődés lehetőségeit vagy lehetőségeit, mielőtt az ember végleg elhagyja a Föld bolygót vagy hasonló világokat. Ahogyan azt látjuk, hogy az ember egy félhold bolygón nő fel magzattól a felnőtt emberig, amely megkapja az összes alapvető mechanizmust, amely lehetővé teszi számára, hogy teljes emberi planetáris tapasztalatot éljen meg, úgy az emberben is léteznek a felsőbbrendűség növekedésének mechanizmusai, amelyek fokozatosan elhozzák azt a bolygót a teremtés középpontjába. Ezt a hit 7 szintje indokolja és magyarázza. Ezért elképzelhető, hogy a bolygóigazgatással (vagy egy hasonló világban) Az ember aktiválhatja természetének ezt a 4. Dimenzióját, amely fejlődésbe és bolygón kívüli növekedésbe helyezi, de részben megtapasztalható a bolygón vagy egy hasonló világban.

Többször beszéltünk hasonló világokról a Földön. Az elmélyült gondolkodó talán kezdi megérteni, hogy sok ember meghal a földön véletlenül, betegségben, háborúban vagy öregségben, mielőtt hosszú ideig a rájuk váró hit programján elmélkedne. Elképzelhetjük, hogy az isteni eszközök olyan felzárkózó világokat biztosítottak, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy ne hagyja ki végleg szellemi fejlődési tervét. Ezek a hasonló és ideiglenes világok ugyanazokat a növekedési, tökéletesítési lehetőségeket kínálják majd számára, mint amiket a föld adott volna neki, ha ott a dolgok az ember számára legjobban vannak elrendezve. A feltámadás vallásokban jelenlévő fogalmai részben felismerték annak szükségességét, hogy az embereket újra el kell hívni a spirituális pályára. Talán a reinkarnáció vallási filozófiája akarta többé-kevésbé értelmezni ezt a műveletet. Bizonyos, hogy a planetáris civilizáció evolúciója abban az értelemben, ahogyan a civilizációt fentebb elképzeltük, egy napon megfelelő keretet kínál majd az embereknek ehhez a spirituális növekedéshez, sőt az azt követő kereteket a Föld bolygójukon.

5. Az Isten és a lények szeretetének e kiterjedésének előrehaladása eléri Isten megnyilvánulásának kozmikus terét. Jól sejtjük, hogy amikor a Paradicsom Szentháromsága a Paradicsomon kívüli térben szétterjed, működési módja már nem a hármasság, hanem a hármasság technikája, vagyis 3 megkülönböztetett személyiség társulása, ami szükségszerűen azt eredményezi, hogy a Szentháromság hétszeres megnyilvánulása. Ez a Paradicsomon kívül hétszer szegmentált teret feltételez. Ez egy meglehetősen hatalmas kozmosz ötletét adja. A koherencia és az egység érdekében minden 7. Térnek tartalmaznia kell a belsejében egy modellt, amely megismétli a hétszerességet. Végső soron, mielőtt az ember elhagyja a földet vagy egy hasonló világot, meg kell teremtenie magában a tökéletesedés mechanizmusát, amely az istenség 7 jellemzőjén alapul. Ezen a szinten a kozmikus gondolkodás telepszik meg az emberben a hétszeres istenség tökéletességének víziójával. A tökéletességének szintjén az ember, aki megpróbálja elhozni a tudatát a Az ember aktiválhatja természetének ezt a 4. Dimenzióját, amely fejlődésbe és bolygón kívüli növekedésbe helyezi, de részben megtapasztalható a bolygón vagy egy hasonló világban.

5. Az Isten és a lények szeretetének e kiterjedésének előrehaladása eléri Isten megnyilvánulásának kozmikus terét. Jól sejtjük, hogy amikor a Paradicsom Szentháromsága a Paradicsomon kívüli térben szétterjed, működési módja már nem a hármasság, hanem a hármasság technikája, vagyis 3 megkülönböztetett személyiség társulása, ami szükségszerűen azt eredményezi, hogy a Szentháromság hétszeres megnyilvánulása. Ez a Paradicsomon kívül hétszer szegmentált teret feltételez. Ez egy meglehetősen hatalmas kozmosz ötletét adja. A koherencia és az egység érdekében minden 7. Térnek tartalmaznia kell a belsejében egy modellt, amely megismétli a hétszerességet. Végső soron, mielőtt az ember elhagyja a földet vagy egy hasonló világot, meg kell teremtenie magában a tökéletesedés mechanizmusát, amely az istenség 7 jellemzőjén alapul. Ezen a szinten a kozmikus gondolkodás telepszik meg az emberben a hétszeres istenség tökéletességének víziójával. A tökéletességének szintjén az ember, aki megpróbálja elhozni a tudatát sok más embernek sikerült ez az emberi erőfeszítés, amely mindannyiunkra teljes szépségben vár.

Ezt a kolosszális tervet az embereknek az örökkévalóságba való közvetlen áthelyezésére és az egész bolygó előrehaladására a fény és az élet ugyanabba az állapotába, csak Isten akarhatja, tervezheti és valósíthatja meg. Kívánatos, hogy az isteni bölcsesség – és ez igaz is – folyamatosan munkálkodjon Isten eme nagy emberszeretetének, valamint az Istennek e gyönyörű emberszeretetének megvalósításán.